Budapest-TMA szerkezete
elsősorban siklórepülőknek 2007.05.10 után

2007.május 10-én ismét megváltozott a magyar légtér szerkezet, ezen belül a főváros környéki légterek. Az alábbiak növendékek és dörzsölt pilóták számára, közérthető formában foglalják össze a Budapest-TMA légtereinek megértéséhez szükséges alapokat. Akik az alapokon túl vannak és csak a 26/2007 rendelettel hatályba lépett változások érdeklik, itt találnak egy gazdagon illusztrált összefoglalót.

Budapest-TMA alatt sosem volt egyszerű a siklórepülők élete, ráadásul 2000 óta folyamatosan csökkennek is a repülési lehetőségeink. De legyünk pozitívak és nézzük hogyan vehetjük igénybe a még megmaradt égi területeinket.

A Budapest környéki siklórepülésre malomkőként nehezül Ferihegy egyre növekvő forgalma. A nemzetközi repülőtér érkezési és indulási útvonalai kötöttek ugyan, de egy adott járat konkrét útvonala előre mégsem prognosztizálható, mert azt a közelkörzeti irányítás az aktuális széliránytól és forgalmi viszonyoktól függően, a pillanatnyi körülményekhez igazodva jelöli ki. Ferihegy forgalma egy földre állított, szögletes, tölcsér alakú légtérben zajlik. A hatalmas tölcsér neve: Budapest-TMA ellenőrzött légtér, határai túllógnak Pest megyén. A tölcsérnek a földig érő szárát Ferihegy-CTR légtérnek hívják, ennek alján fekszenek a kifutópályák. A tölcsér tányérjának magassága a reptértől távolodva emelkedik, alatta a földfelszínig megmaradó hézag a mi „majdnem szabad repülésünk” színtere. A tölcsér tányérja alatti területen a földre dobáltak néhány fix méretű, de eltérő rendeltetésű dobozt, amiket nekünk mindig el kell kerülnünk. Az egyik dobozfajtába csak előzetes hatósági engedéllyel szabad belépni ezért korlátozott légtérnek hívják és R betűvel jelölik. Ilyen például az R1, amit akár a belváros védett légterének is nevezhetnénk. Egy másik dobozfajtában minden légiforgalom elől elzárt légtér van, a nevében a szám előtt P betű áll. Ilyen például a P2, a csillebérci atomreaktor fölötti légtér. Vannak trükkös dobozok is, például az A1 és A2, amik néha a helyükön vannak, máskor mintha nem is léteznének. Ezek ha működnek akkor műrepülőknek vannak fenntartva és ilyenkor a mi számunkra tilos a berepülés. Hasonlóan tünékenyek a honvédségi lőterek fedeléül szolgáló, D kezdőbetűjű "veszélyes légterek", amik csak lőgyakorlatok idején működnek, de hétvégén sohasem. Ilyen például a D30, ami ráadásul területileg egybeesik az előbb említett A1-gyel. Ez azt jelenti, hogy mi csak akkor repülhetünk ezen a területen, ha sem lőgyakorlat, sem műrepülés nincs benne. Az eddigieken kívül már csak néhány különös alakú, felfújható magasságú doboz van, amiknek az a rendeltetése, hogy a leghagyományosabb módon, motor nélkül repülő pilóták ne érezzék teljesen kisemmizve magukat. Ezeket a dobozokat egy G betűt követően számozzák. Ilyen például a G3, ami legtöbb testvérétől eltérő módon, alulról behatol 300 méternyit (1000 lábnyit) a TMA-tölcsér palástjába, míg a többiek jellemzően éppen a tölcsér aljáig nyújtózkodnak (alaphelyzetben). Most már mindent tudunk, hogy megértsük a siklórepülőknek készült, http://www.galatech.hu/pg/dir/Bp-TMA_LatestMap.html címről letölthető térképet. Ezen, a nekünk mindig tilos területek: fehérek, a hegycsúcsokat * (csillag), a starthelyeket + jelöli. A letölthető térkép csak egy szemléltető segédanyag, nem helyettesíti a hivatalos ICAO térképet. A segédlet nem ad felvilágosítást a Budapest-TMA tölcsérét övező területek légtereiről. A tölcséren kívül, ahol az ICAO térkép nem jelöl légteret, ott úgynevezett "szabad légtér" van, ami számunkra legfeljebb 2900 méter, hagyományos mértékegységben 9500 láb AMSL, (azaz átlagos tengerszint feletti) magasságig ad lehetőséget VFR repülésre. Általánosan kimondható, hogy mielőtt bárhol belekezdenénk egy kitűzött útvonalú repülésbe, előtte nézzük meg az ICAO térképen, hogy mely légterek eshetnek utunkba. Ha ezek nem állandó üzemidejű légterek, akkor aktuális működésükről elindulás előtt érdeklődjünk telefonon a Repüléstájékoztató Központnál (FIC).

Számunkra dupla szerencse a budai hegyek megléte. Egyrészt mert csörlő nélküli starthelyeket és kényeztető emelőtereket kínálnak, másrészt ezeknek a hegyeknek köszönhető, hogy a tölcsért a budai oldalon magasabbra kellett szabni mint a pestin. A hegyek nélkül a budai oldalon is be kellene érnünk jellemzően 600 méter tengerszint feletti légtérmagassággal, ami siklórepüléshez olyan kevés, mint síeléshez a vasúti töltés oldala.

A ferihegyi kifutópályák ÉNY-DK irányúak, pontosabban fogalmazva: ellentétes végeik 130 fokra illetve 310 fokra mutatnak. (A nulla fok Észak, és jobbra forgással növekszik.) A párhuzamos kifutókon a széllel szembeni fel/leszállás követelménye miatt délies szeleknél a DK-re néző 130 fokos irányban, míg északias szeleknél a 310 fokos ÉNY-i irányban történik a fel- és leszállás. A nulla elhagyásával, előbbi esetben 13-as, utóbbinál 31-es pályairányról beszélünk. Az üzemirány átváltását pályafordításnak hívják. Tehát a forgalom a kifutókat mindig, mindkét végükön használja, csupán a pályairánytól függ, hogy a kifutó adott végén éppen fel- vagy leszállnak. Az egyes kifutókat az adott irányhoz rendelt "bal" ill. "jobb" kiegészítő megjelöléssel azonosítják. Például északnyugati szélben 31-es pályairány üzemel, amiben a Dunához közelebbi kifutó neve "31 bal", azaz 31L. Ugyanez a kifutó 13-as pályánál 13R.

Vannak egy reptér számára kötelező nemzetközi előírások. Ezek kevésbé meredek (3 fokos) pályát írnak elő a kényesebb manővert jelentő leszálláshoz mint a lényegesen meredekebben végrehajtható felszálláshoz. Ezért adott szélirány mellett a ferihegyi irányítás a tölcsérnek a felszállás irányába eső, legalsó részéről le tud mondani a változtatható magasságú siklórepülő légtér-dobozok javára. Ezt az átengedést részletes szerződésen és hatósági engedélyen alapuló egyeztetés előzi meg, amiben a vitorlázórepülők és a siklórepülők kijelölt koordinátorai megigénylik az illető légteret. A térképről látható, hogy a 13-as pályairány a légtérigénylésnek sem szerencseszáma, mert a felfújható dobozok ilyenkor a süllyedő, leszállni készülő gépek útjában lehetnek. Ha az igénylés eredményes, akkor az illető doboz(oka)t felfújják az egyeztetett magasságra, amik ettől már belenyúlnak a tölcsér éppen nem használt aljába. Ezt a dobozmagasító folyamatot koordinációnak nevezik, a felfújt dobozok magasság-növekményét koordinált légtérnek. Ilyenek a Dunakeszi reptér által koordinált G20, G20A, G21, G22 és G23 légterek, amik kötött szabályok szerint, reprádió kapcsolattal, csak a Dunakeszi repülésvezető engedélyével vehetők igénybe. Érdekesség, hogy G3-hoz hasonlóan van még egy állandó "horpadás" a tölcsér alján, ugyanis a G21 és G22 légterek már alaphelyzetben, koordináció nélkül is belenyúlnak Budapest-TMA_6 (a szektortérképen citromsárga) szektorába. A jelenség a Gödöllői dombság meglétének jótékony mellékhatása. A budai oldal koordinált légterei: G1, G3, G10 valamint G2/S és G2/V. Utóbbi két légtér ugyanazon terület fölött helyezkedik el, G2/S a siklórepülők (sárkányosok, siklóernyősök), G2/V pedig a vitorlázórepülők számára teremt repülési lehetőséget a koordináció révén.

Hogyan repülhetek a G2/S –ben?

Először is tudnunk kell, hogy a többi koordinált légtérben a légtérre szabad kilátással rendelkező állandó bázisról, repülésvezető irányításával, hivatalos repülési napló vezetése mellett, állandó rádiókapcsolattal, hatóságilag előírt-, áramszünetre is biztosított-, 3 hónapra archivált hangrögzítéssel repülnek. Adottságaink miatt mi siklórepülők ezeknek a feltételeknek nem tudunk eleget tenni. 2005-ben az egyik választási lehetőségünk az volt, hogy "repülni nem kötelező", addig ne is repüljünk itt, amíg az előírt feltételeket nem tudjuk teljesíteni. Partnereink (a Hungarocontrol és a PLH) érdeme, hogy az egyeztető tárgyalásokon számunkra elfogadtak egy más alapokon álló rendszert, melyben a nekünk megadott légtér engedély 2005-2007 között: napnyugtáig, 2007-től pedig: az aznapra megállapított záróidőpontig érvényes és az értesíthetőség hiánya miatt nem vonható vissza. Méltányoljuk, hogy a mi rendszerünkben nincs előírva irányító bázis, nincs repvez szolgálat, nincs kötelező, hangrögzített rádiókapcsolat. Az éremnek persze megvan a másik oldala is: amíg nem biztos a 31-es pálya tartós üzemben maradása, addig mi nem kaphatunk légteret, mert esetleges 13-asra történő pályafordításhoz nem tudnánk légtér használókat lehívni, a légtér elhagyását egyenként regisztrálni és a G2/S-t kiürítve visszaadni. Egy leendő rendeletmódosításhoz vannak átgondolt javaslati terveink, amiknek valóra váltásához elegendő lenne csupán a szándék és a közlöny papírja és Ferihegy forgalmi kapacitása részéről még minimális áldozatra sincs szükség. De egyelőre még azon dolgozunk, hogy megszülessen 2007-re a G2/S koordinációs megállapodásunk. Az  általános ismeretek után vegyük sorra a mindennapi használathoz szükséges tudnivalókat.

Nézzük, hogyan kaphatunk esélyt a kulcsfontosságú légtér átrepüléséhez, hogyan is működik a koordináció? A G2/S siklórepülő légtér térképe az 1.ábrán látható. Elvileg egész évben működik, de csak koordináció alapján igényelhető. Magunk között szólva, termikek híján a téli félévben sosem fogjuk megigényelni. Területén (koordináció nélkül) a maximális magasságot a TMA tölcsér alja diktálja, azaz 1050 méter AMSL. Légteret igényelni csak a koordinátorok jogosultak. A siklórepülők megítélésének, elért presztízsünknek ártanak vele, ha ezért a légtérért mások is telefonálgatnak Ferihegyre. Minden nap, mindhárom koordinátor jogosult koordinációra, de hatékonysági okokból maguk között megállapodtak dátum szerint egy ügyeleti beosztásban. A napi dátumot osszuk el hárommal és az "ügyeletes" koordinátor:

0 maradékú napokon Csiga Sándor (20) 936-4507
1 maradéknál Ferenci Miklós (20) 933-5574
2 maradéknál Kardos István (20) 943-5456

A koordinációs folyamat lépései:

1.    Igénylés: ha a meteorológiai feltételek távrepülésre alkalmasnak látszanak, akkor az ügyeletes koordinátor telefonon megigényli a G2/S légteret Ferihegytől.

2.    Elbírálás, válasz: Supervisor azonosítja az igénylő koordinátort, majd mérlegeli és elbírálja a légtérigényt. Döntése meghozatala után visszahívja a koordinátort. Pozitív válasz esetén az SV kijelöli az üzem kezdetének és zárásának időpontját valamint meghatároz egy légtér magasságot az alábbi készletből:

• 4500 láb (1350 m) AMSL;

• 5500 láb (1700 m) AMSL;

• 6500 láb (2000 m) AMSL.

A légteret az üzem kezdési- és a záró időpontja között, legfeljebb a megadott magasságig vehetjük igénybe. A ferihegyi irányítás egyben azt garantálja, hogy általa irányított gépet nem hoz közelebb a G2/S légtérhez mint oldalról 2.5NM (4.63 km) és föntről 500 láb (150 m). De a légtér felső határa fölött 150 méterrel már nemcsak lehet, hanem lesz is nagygépes légiforgalom! Továbbá vegyük figyelembe, hogy a mi hordozható magasságmérőink pontossága nem összemérhető a repülőgépek fedélzeti műszereivel, és akárki hibázik is, nem biztos, hogy még lesz reklamálási lehetőségünk. :o)

3.    Közzététel: A koordinátor bárhol tartózkodik, az engedélyezett légtér adatait hivatalos közleményben azonnal közzéteszi wapos mobiltelefonjáról. A közlemény késedelem nélkül megjelenik és mindenki számára elérhető a c2 netes és wapos főoldaláról nyíló "Légtér" menüpontban. Itt álljunk meg egy köszönet erejéig, mert Lupus és Szabi a pg.c2-n nemcsak helyet adtak rá, hanem ki is fejlesztették ezt a korszerű, nemzetközi összehasonlításban is példa értékű tájékoztató rendszert, ami nélkül nem tudna működni a G2/S koordináció. A pg.c2 rendszerbe épített biztonsági elemek nélkül pedig a PLI nem engedélyezhetné a működést.
A koordinált magasságú G2/S légteret Hármas-határhegy és Farkashegy vitorlázórepülői természetesen ugyanúgy használhatják mint mi. Sőt ők még repülés közben, szóban is értesülhetnek a légtér engedélyezettségéről, hiszen állandó rádiókapcsolatuk van a repülésvezetőjükkel. Repülés közben ugyanezt az információt mi csak wapon tudhatjuk meg.

Tehát ha tudni szeretnéd mi van a légtérrel, akkor ne a koordinátoroknak telefonálj, hanem neten vagy wapon nézd meg a hivatalos közleményt. Ha látod, hogy még nincs légtér, akkor előnyös ha először az ügyeletes koordinátort hívod. A c2-n állandóan megtalálható aktuális légtér állapot közvetlen könyvjelzői:
interneten: http://www.pg.c2.hu/index.php?pid=69
wapon: http://pg.c2.hu/wap/airspace.php 

G2/s koordinációjának eddigi működési tapasztalata pozitív, minden alkalommal megadták a légteret, amikor a körülmények lehetővé tették. A siklóernyősök bevonását a rugalmas légtérhasználatba én olyan megmérettetésnek tekintem, melyben minden sikeresen (eseménytelenül) lezajlott koordinált légterű nap egy kicsit tovább építi a presztízsünket. Ne felejtsük el, hogy 2005-ben a PLH a szerződésre csak nehezen, és csak egy évre adott hatósági engedélyt!

Fejlesztési terv: vezető informatikus-távrepülők kiváló ötlete alapján születik majd egyszer egy automata, email alapú, értesítő szolgáltatás, melyben arról értesülhetsz, hogy a fenti közzétételi címeken változott a hivatalos közlemény. A leendő értesítési listára olyan email címmel praktikus feliratkozni, aminél egy email érkezésekor automatikus értesítést kapsz a mobilodra vagy más hordozható eszközre.

A témáról további információk, segédletek, pl. GPS-be tölthető légtér határvonalak, GPS-be tölthető teljes TMA térkép, Google Earth-ben megnézhető légtérmodellek, légifotóra berajzolt szemléltető légtérhatárok és más érdekességek találhatók a www.galatech.hu/pg címen a Bp-TMA térképek menüpont alatt.

Kiemel(ked)ve Óbudáról

Minden térkép, oktatás és vizsga ellenére, a múltban a siklóernyősökkel szemben vissza-visszatérően megfogalmazódott egy vád, miszerint a koordináció keretében megkapott G2/S légtér magasságát az óbudai légtérben történő kiemelkedésre is érvényesnek képzelik. Ebben a "tájékozatlanságban" én nem hiszek, ismétlésként mégis vegyük sorra az ÉK-i szeles Óbuda starthely légterére vonatkozó passzusokat.

Vegyük elő a TMA szektortérképet és bátran nagyítsunk rá a "+ Óbuda" jelölésű starthelyre. Egyértelműen látszik, hogy a starthely a számunkra 750 méteres plafont jelentő, szürkére színezett, (ún. Budapest-TMA_4) szektor alatt fekszik. Más szavakkal, a lépcsőzetes kialakítású tölcsérnek a starthely fölötti darabja 750 méteren húzódik. Mivel ezen a területen nincs más légtér, a starthely környezetében mindenkor 750 méter AMSL a felső magassághatár. A starthely a tengerszint felett 450 méteren van, tehát a starthelyen lenullázott ALT2 (lánykori nevén QFE) szerint legfeljebb +300 méterig emelkedhetünk a 2500láb = 750m AMSL magasságig. Ne feledjük, hogy ha LHHH-n repüzem van, akkor az átlagosan 300m talajmagasságon fekvő repteret, talaj+400m = 700m AMSL minimális magasságon szabad csak keresztezni. Azaz repüzemnél egy 50 méter hézagú résen kell átrepülnünk a reptér felett, hogy ne sértsük meg a 750m AMSL alsó magasságú Budapest-TMA 4 légterét sem. Ennél nagyobb magasságra majd csak a lépcsőzetes tölcsér következő lépcsőfoka alatt, a zölddel jelölt, 1050 méter alsó magasságú (Budapest-TMA_3) szektor alatt emelkedhetünk. E szektor alatt található maga a G2/S légtér is, ami okkersárga lett a Gx légtereket kiszínezve ábrázoló siklórepülő térképen. A G2/S légtérnek az ÉK felé néző határvonala (az 1.ábrán és a 2. ábrán folytonos sárgával jelölve) Nagykovácsi és a Nyéki-hegy között egybeesik TMA_3 és TMA_4 szektorok közös határával. Ez a környék legkritikusabb légi határvonala, mert ÉK-ről legfeljebb 750 méteres magasságon szabad elérni, míg az átlépése után legalább 1050 méterig emelkedhetünk, sőt ha megkaptuk a légteret, akkor még tovább, egészen G2/S érvényes koordinált magasságáig: 1350-, vagy 1700-, vagy 2000 méterig. Ez a határvonal a levegőből (3/b ábra, sárga pöttyök) úgy azonosítható, hogy gyakorlatilag a Nyéki-hegynek a reptérrel párhuzamos gerincvonalán húzódik. A Nyéki-hegy Óbuda felől nézve a reptér túloldalán látható, elnyújtott, alacsony, erdős vonulat. Mögötte, a hűvösvölgyi BKV csomópont és a Gyermekvasút végállomása már a G2/S-ben van, de a széphalmi szerpentin még nincs benne! (2. ábra) A G2/S érvényes magasságát G3 eléréséig nem léphetjük át, G3-ban, Érd vonalának eléréséig legfeljebb 1350m AMSL magasság emelkedhetünk. Viszont G3 után már a "szabad világ" kezdődik, mert a tölcsér alja innentől 6500 láb / 2000 méter AMSL-en húzódik (Budapest-TMA_2, kék terület).

Kardos István
utolsó módosítás: 2007. május 17.

ui: jelen leírás a G2/S koordináció tekintetében egy átmeneti állapotot ismertet.
A 2007-es koordinációs szerződésünk a Hungarocontrollal közös kidolgozás alatt áll,
az arra vonatkozó, itt közölt ismeretek tervezet jellegűek.